Hát a start az nehezen ment.
Két hete találtam ki, hogy megindulok és hozok magamnak feleséget Lengyelországból kipróbálom, meddig maradok életben egyedül Lengyelország meg Berlin felé vonatozgatva. Kimaradt egy interrail pár éve és gondoltam illene pótolni, s ha már azzal a pár évvel erősebb vagyok, jó volna egyedül menni.
Kinéztem a jegyet, utánaolvastam, aztán indulás előtt 4 nappal találkoztam egy barátommal, aki tudott egy megoldást harmadannyiért. Persze ez 5 napba telt, én meg a másfél nap csúszás alatt ettem a kefét a forró Budapesten, mert már nagyon nem találtam a helyem a városomban. Inverz jetlag: Még mindig ott vagy, ahol szoktál és nem máshol, ahol lenned kéne.
Mindegy, a jegyek megvannak az utolsó épeszű vonatot éppen lekéstem, tehát megyek azzal, ami tök hülyeség, este fél 11-re ér be Pozsonyba.
Megfontoltam Csabi tanácsát, miszerint vagy éjjel érkezel vagy nem foglalsz szállást. A kettő együtt általában nem nyerő. Szóval foglaltam szállást. Ha megtalálom a hidat, amin ufószerű kilátó van és amire gyerekkoromból elvileg emlékeznem kéne, akkor már pillanatok alatt el is navigálok a Hostelbe. Elvileg. Térképem az nincs.
